Új Független Párt Program Összefoglaló

Mottó:

“A legnagyobb dolgok mindig egyszerűek és egyetlen szóval ki lehet fejezni őket. Szabadság. Igazság. Becsület. Kötelesség. Irgalom. Remény.”

Winston Churchill

Bevezetés

Ha a politika olyan szinten képes befolyásolni az emberek hétköznapjait, mint ahogyan az Magyarországon történik, akkor a politika megítélésének egyetlen lényeges mércéje az emberek boldogság vagy elégedettség érzete kell, hogy legyen.

Megállapíthatjuk, hogy ebből a szempontból a magyar politikai kurzusok – eltérő okokból ugyan-, de 1989. óta óriási deficitet halmoztak fel.

Többet adni, mint ígérni !

Megpróbáljuk bemutatni azt, hogy álláspontunk szerint melyek azok az elemek amelyek az elégedettség mértékét más minőségi szintre emelhetik.

Stratégiai elemek:

1./Munka, munkahely, jövedelem, fogyasztás. (1-3 old.)
2./Létfeltételek: energetika, élelmiszer, gyógyszer. (4-8 old.)
3./Szolgáltató állam: oktatás-nevelés, egészségügy, infrastruktúra, rendészet, honvédelem (9-13. old)
4./ Demográfia (14.old)
5./ Mellékletek (egészségügy 15-19 old, honvédelem 20-24. old)

1./Munka, a munkahely,a jövedelem, a fogyasztás szerepe.

Miután árutermelő és árufogyasztó gazdaságban élünk a pénz szerepe, valamint az egy főre jutó pénzjövedelem mennyisége döntő kérdés a társadalom működése szempontjából. Az egy főre jutó pénzjövedelem alapvető forrásai: munkabér vagy nyugellátás (egyéb szociális ellátás) . Az eltartottak (gyermekek) pénzjövedelmét az eltartók, a betegek, rokkantak, nyugdíjasok pénzjövedelmét az elődeink, és mindannyiunk jelenlegi befizetéséből fenntartott a szociális ellátó rendszer biztosítja.

Amennyiben a munkabér, mint jövedelemforrás az egyén szempontjából kiesik, a megélhetéshez szükséges hiányzó pénzmennyiséget a szociális ellátórendszernek kell biztosítania. Egy munkahely elveszítése (eltűnése) tehát többszörös veszteséggel jár: megszűnik az egyént megillető jövedelem forrása, megszűnik a munkabérhez kapcsolódó, közösséget megillető központi befizetés (adó, TB stb.) A „negatív bevétel” pusztító hatását növeli a valós „pozitív kiadás” összege, mert a közösség fizeti meg azt az egyéni jövedelmet részben pótló összeget, amely kiadásként ráterhelődik a véges pénzösszeggel rendelkező szociális ellátórendszerre. A munkáltató, a munkavállaló betesz, a munkanélküli – általában önhibáján kívül – kivesz a rendszerből.

A munkanélküliséggel mindannyian szegényebbek leszünk!
A jelenlegi kormány jól ismerte fel a munkanélküliség egyénre és a társadalomra nézve is pusztító hatását. A munkanélküliség ellenszere egyértelműen a munkahelyek teremtés lenne.

Miért nem lett egymillió új munkahely, avagy mit értenek a kormányok a magyar vállalkozói, munkáltatói valóságból?

Minden kormány próbálta valamilyen módszerrel kezelni a helyzetet. A szocialista kormányok alapvetően a segélyezéssel, és rokkant nyugdíj rendszerének hallgatólagos tudomásul vételével. A jelenlegi kormány a munkanélküli segélyezési rendszert próbálja meg munkahelyteremtő, munkabér (segélyezési) rendszerré átalakítani. Ennek az elképzelésnek bizonyos részben meg is van a létjogosultsága, látnunk kell azonban, hogy ez a módszer a tartós munkanélküliség problémájának tüneti kezelését elvégzi, de a megoldására nem lesz alkalmas. A közmunka az egyént a „plafont néző” állapotából kizökkenteni képes és szükséges eszköz, de produktív tevékenységet nem teremt.

Általánosan megállapítható, hogy az egymást követő kormányok a nyilvános foglalkoztatási adatok ismeretének ellenére, a munkaképes magyar lakosság döntő hányadának foglalkoztatására képes és hivatott, alapvetően magyar tulajdonú kis és középvállalkozások motivációit, működési mechanizmusát mélységében nem ismerik, ebből fakadóan nem is értik, továbbá minden szlogen ellenére a magyar politika a magyar vállalkozói réteget kvázi ellenségként kezeli.



Az egyre több nehezítést, adminisztrációs terhet, bürokratikus ügyintézést, évről-évre fokozódó ellenőrzést jelentő központi intézkedésekből látható, hogy a politika nem munkahely teremtő, munkahely megtartó és adófizető, hanem alapvetően egy olyan adócsaló réteget lát a magyar vállalkozókban , amelynek tevékenységét, attitűdjeit kizárólag jogszabályi, esetenként a bűnüldözés szintjét elérő hatósági magatartás útján lehet az államháztartás szempontjából pozitív irányba befolyásolni.

A kormányzatok hatósági hozzáállására jellemző tipikus példa a magánszektorban alkalmazandó béremelések „elrendelése” anélkül, hogy annak következményeivel (munkahely megtartás, járulék kitermelés) kapcsolatosan valódi konzultációra, a kijelölt bábszervezeteken kívül, bárkivel egyeztetés történne. A kormányzatok olyan adócsalásból felhalmozott tartalékot feltételeznek a magyar vállalkozók javára, amely szinte bármilyen központi intézkedést kibír. ( Az ilyen szemlélet következményeként érdemes megnézni az egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok megszűnési statisztikáit, az adóbevételek számait és a döbbenetes foglalkoztatási adatokat.) A „minden segédmunkásra egy bürokratát” elképzelés nem fogja felszívni a munkanélküliek tömegét, és ha az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, még nem teremt nemzeti jövedelmet.

Az ördögi kör szisztémájában élünk, mert minden vállalkozást megszorító intézkedés növeli a létükért, családjuk és alkalmazottaik létéért küzdő vállalkozók fekete gazdasági tevékenységének kockázatát, ez pedig csak erősíti azt a kormányzati tudatot, hogy a vállalkozások legjobban kívánt lételeme a „svarc” ami ellen tűzzel-vassal küzdeni kell.

Mi a munkahely teremtés valódi megoldása? A vállalkozások létének, értelmének, működési alapfeltételek megteremtése!

Tartósan fizetőképes belföldi kereslet fokozatos létrejötte és ezzel párhuzamosan Magyarországon előállított árualap, a magyar vállalkozók által nyújtott szolgáltatások fenntartása illetőleg ilyenek megteremtése, továbbá a gazdaság fehéredésével egyidejűleg az adók, járulékok fokozatos csökkentése.



Mesélhet bárki bármilyen vonzó feltételekről, egyetlen épeszű vállalkozó sem fog beruházni (beruházási hitelt felvenni), egyetlen épeszű magyar vállalkozó sem fog alkalmazottat foglalkoztatni (megtartani, felvenni), ha a termékére, szolgáltatására nincsen fizetőképes belföldi kereslet !

A kormánynak pedig sem direkt, sem indirekt módon nem érdemes pénzt önteni a rendszerbe, (fizetőképes keresletet teremteni) mindaddig, amíg annak kielégítése elsősorban magyar árukkal, szolgáltatásokkal nem biztosított, mert a magyar árukkal, szolgáltatásokkal ki nem ki nem elégített kereslet az importot fogja növelni, és nem a saját közösségünket fogja gazdagítani.

Magyarország számára létfeltétel a gazdasági növekedés alapjainak ésszerű megteremtése és az, hogy a pénz a hazai körforgási rendszerben maradjon ! Rendkívül leegyszerűsítve a pénz hazai körfogása azt jelenti, hogy a vásárló által a hazai áruért, szolgáltatásért fizetett vételárból más számára jövedelem, a közösség számára adóbevétel keletkezik, amely bérjövedelem az alkalmazott pénzköltése által más vállalkozó árujának, szolgáltatásának a megvásárlására – végső soron más vállalkozó és más alkalmazott életben tartására – szolgál, a Magyarországon keletkezett adóbevétel pedig fenntartja a nyugdíjak és egyéb járulékok kifizetésére szolgáló ellátórendszert.

Így van meg tehát az egymillió új munkahely receptje!

Számításaink szerint jól előkészített módon, optimális esetben két naptári év, kevésbé jól előkészítve három naptári év alatt minden lényegi előfeltétel (fizetőképes kereslet – megfelelő kínálat) megteremthető.



Az örökös kétkedők számára még konkrétabban fogalmazva a 18 éven felüli lakosság havi 30.000 Ft-os jövedelemnövekménye elég lehet az egymillió új – nem közmunkás – munkahely megteremtéséhez, akkor ha ennek a keresletnek megfelelő, Magyarországon előállított áru, és szolgáltatási ellentétele folyamatosan rendelkezésre áll.

2./ Az alapvető létfeltételek kérdései:energetika, élelmiszer (víz) , gyógyszer


Aki ezt a három létfeltételt uralja, az Magyarország valódi ura.

2.1./ Energetika


Az energetika látszólag szakkérdés, ugyanakkor az egyik legfontosabb ország stratégiai kérdés is, hiszen a kályhásokat kivéve, együtt fogunk megfagyni, ha úgy alakul. Az energetika két legfontosabb részproblémája az energia hordozók beszerzése és a fogyasztókkal kapcsolatos viszony.

Földgáz: Tekintettel arra, hogy a magyar energetika döntően földgáz alapú, a pillanatnyi helyzetben Oroszország – mint szállító – szerepe kulcsfontosságú. Üzletileg ugyancsak érdemes felhívni a figyelmet arra a szalámi taktikára amelyet Oroszország a kisebb közép-kelet-európai országokkal szemben hatékonyan alkalmazott. Ennek következtében Magyarország az egyik legdrágábban vásárló ország lett a térség államai közül. ( Az elmúlt évtizedek korrupciós elemeit figyelembe véve szükség lenne utólagos vizsgálat alá vonni ezeket a szerződéseket.) Nem lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban sem, hogy az alternatív energiák (szél, nap, víz) rövid távon megtörik a földgáz monopóliumát.

A földgázellátás diverzifikálása ezért akkut probléma. A Déli Áramlat gázvezeték – ha megépül – legfeljebb a földgáz szállításának nagyobb biztonságát jelenti, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a csapot Oroszországban nyitják meg vagy zárják el, magyarul a szállításbiztonság nem jelent automatikusan ellátás biztonságot is.

A nyugat és a kelet európai földgázhálózat összekapcsolása jó gondolat és ellátás biztonsági kérdés, ezért csak üdvözölni lehet.

Sajnálatos, hogy a magyar-horvát viszony mélypontra került, mert az arab cseppfolyósított földgáz (Liquefied Natural Gas = LNG ) ma már reális beszerzési alternatívát jelenthetne. (Emlékeztetnénk arra, hogy Japán az óriási távolság ellenére ilyen módon szerzi be a Közel- Keletről a földgázszükségletének jelentős részét)

A tervek között szerepelt a horvát-magyar gázvezeték összeköttetés megteremtése, valamint egy LNG terminál megépítése Horvátországban. Mindkét project megvalósulása szükséges és fontos Magyarország számára is, ezért álláspontunk szerint mielőbb rendezni kell az egyre kínosabbá váló MOL-INA vitát és az energetikai együttműködést új alapokra helyezni.

Széntermelés és felhasználás


Bár Magyarország nem rendelkezik kiemelkedő minőségű szénvagyonnal, mennyiségileg évtizedekig biztosítható lehet a szénvagyon kihasználásán alapuló energetikai ellátás. A széntermelés alapvetően a szénerőművek létén vagy nemlétén alapul, a szénerőművek pedig döntően környezetvédelmi okok miatt kerültek a perifériára.

A gázárak emelkedésével, a forint árfolyamának hektikus, bár inkább gyengülő változásával a bányászat „gazdaságtalansága” erősen megkérdőjelezhető, a technikai fejlődés pedig olyan szénerőművek építését tette lehetővé, amelyek környezetbarátságához kétség sem férhet.

A magyar energetika egyik kulcskérdése dönteni a hazai szénvagyon hasznosításáról.

Atomenergia. Tiszta energia óriási kockázattal.

Csernobil és Fukusima példája megmutatta, hogy bár a tragédiák bekövetkezésének esélye kicsi, viszont a következmények óriási földrajzi kiterjedésűek lehetnek, és évszázadokra hatnak ki.

Össze kell vetni a Paksi erőmű bővítésének gazdaságossági , munkahelyteremtő, környezeti stb. kérdéseit a szénbányászat és a szénerőművek paramétereivel, majd ezek után dönteni a paksi atomerőmű esetlegeses bővítéséről. Amennyiben ugyanis a szénerőművek a hosszútávú ellátásbiztonság szemszögéből, összességében nem rendelkeznek rosszabb paraméterekkel, mint egy atomerőmű, továbbá ha a tudományos kutatás ésszerű időn belül új erőmű típusok megalkotása révén képes lesz kiküszöbölni vagy jelentősen csökkenteni a jelenlegi atomerőművek óriási kockázatát, akkor a paksi erőmű bővítéséről le kell mondani. Nem tartjuk véletlennek, hogy Németország teljes egészében lemondott az atomerőmű kapacitás további üzemeltetéséről, attól pedig, hogy létrejött az Orbán-Putyin paktum, még egyáltalán nem biztos, hogy lesz paksi bővítés.

Alternatív energiák


Reális példák vannak arra (lásd Németország) hogy az alternatív energiatermelés és felhasználás fajsúlyos részét képezheti még egy nagy ország energiamérlegének is. Ebből kiindulva sem lebecsülni, sem elhanyagolni nem szabad a kísérleti kutatás-fejlesztés kérdését, mert a napelemek gyártástechnológiájának fejlődése megmutatta, hogy kellő befektetéssel a gazdaságtalanból könnyen gazdaságos lehet.

Az ország adottságainál fogva és a napenergia rendelkezésre állása miatt az egyre hatékonyabbá és olcsóbbá váló napelemek felhasználását fokozottan kell figyelembe venni.

Bioenergia
A bioenergia az élelmiszer ipar – alapvetően az állattenyésztés – kapcsán kerülhet kulcsszerepbe. Az állattartó telepek és közvetlen környezetük energia ellátása megfelelő üzemméret mellett csökkentheti a hús előállítási költségeit, ezzel relatív versenyelőnyt jelenthet.

Takarékosság
Az energia takarékosság követelményeinek figyelembe vételével külön tényező lehet az új épületek tervezése során kötelezően figyelembe veendő energia hatékonysági megoldások, anyagok, technológiák alkalmazása, illetőleg a meglévő épületállomány energetikai jellemzőinek javítása. Ebben a kérdéskörben a már máshol kipróbált és bizonyított megoldásokat kell alapul venni a magyarországi éghajlati viszonyok (nyári-téli hőingadozás, páratartalom stb.)

A felhasználókkal, fogyasztókkal kapcsolatos viszony.

Az energetikai szerződések – bár szerződésnek hívják őket – köztudomásúan nem két egyenrangú fél között jönnek létre. Az árba a magánszemély vevő nem szólhat bele, és tudjuk, hogy nem a magánszemély fogyasztók szokták kikapcsolni a gázt a rosszul számlázó szolgáltatónál, hanem fordítva történik.

Csak üdvözölni lehet azt a kormányzati stratégiát amely az energetikai és egyéb közműszolgáltató (víz, csatorna stb.) vállalatokat állami irányítás alá vonja, mert ezzel a lakosság 100 %-át érintő kiszolgáltatottsági faktort szüntet meg. Ezt a tevékenységet feltétlenül folytatni kell a döntő befolyást jelentő állami tulajdon megteremtéséig vagy a teljeskörü irányítási jogok átvételéig.

Az energetikai rendszer teljes egészének működése (beszerzés, szállítás, elosztás, ellátás) kiemelt nemzetstratégiai kérdés! Megengedhetetlen lenne, ha valamilyen külföldi kis, vagy nagyrészvényesek pénzügyi érdeke megelőzné a magyar fogyasztók ellátási érdekeit!

Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy ezek a közműtársaságok olyan szervezetek, amelyek tulajdonosainak és a menedzsmentjének egyetlen elemi érdeke van: a profit. A világ működésének meg nem értéséből származnak azok a kormányzati szólamok, amelyek szerint ezek a vállalatok nem vettek figyelembe szociális szempontokat. Tudni kell, hogy ezek a vállalatoknak legfeljebb akkor lennének szociális szempontjai, ha a fogyasztásból kikapcsolt vevők miatt az árbevétel kiesésük nagyobb lenne, mint a fizető vevőkből származó árbevételük. Kizárólag pénzügyi szempontok döntenek tehát, mert ezekkel a cégekkel szemben ezek a tulajdonosi (részvényesi) elvárások, ilyen a működési elvük, és ilyenek a preferenciáik. Az oroszlán sem fog megváltozni, és sárgarépán élni azért, mert erre egy kormányfő kéri. Az energetikai vállalatok (és a bankok) olyan oroszlánok, amelyeknek nem sárgarépa, hanem ketrec kell !,

A megoldást olyan jogi szabályozás, olyan fogyasztóvédelmi szervezeti rendszer, olyan versenyhatóság, de főleg és legfőképp olyan korrupciómentes politika és közigazgatás jelenti, amely a tisztességes üzleti magatartást a működés alapelveként kikényszeríti ezekből a monopol vállalatokból. Nemcsak az oroszlán a hibája, ha embert ehet.

2.2./ Élelmiszer ellátás

Az élelmiszer ellátás alapja a termőföld és a mezőgazdasági tevékenység. A jelenlegi kormány alatt elfogadott földtörvény – azon túl, hogy a magyar állampolgárok számára kifejezetten diszkriminatív- alapvetően veszélyezteti a magyarországi élelmiszer ellátást, ezért a földszerzési, földhasználati jogszabályok haladéktalan felülvizsgálata szükséges!

A magyarországi banán vagy narancstermelés ezután sem néz túl fényes jövő elé. Mindezzel csak azt akartuk érzékeltetni, hogy milyen mezőgazdasági termékek termelését és milyen élelmiszerekkel történő ellátást tekintünk kulcsfontosságúnak. Ezek alapvetően a gabonafélék a Magyarországon megtermelhető zöldségek és gyümölcsök, valamint a hazai húsárú és tojás, tejtermék előállítása.


Közismert tény, hogy az életszínvonal szignifikáns összefüggést mutat az élelmiszer fogyasztással, az élelmiszer fogyasztáson belül pedig a húsfogyasztás kiemelkedő mutató. A KSH által közzétett 1989-es és a 2011-es hús és tej fogyasztási adatokat összehasonlítva megdöbbentő kép tárul elénk:

Marhahús

1989

7,6kg/év/fő

2011

2,7kg/év/fő

   
   

 

Sertéshús

1989

43,3kg/év/fő

2011

24,8kg/év/fő

 Csontoshús

1989

51,4kg/év/fő

 

2011

27,6kg/év/fő

 
   
   

 Baromfi

1989

22,1 kg/év/fő

2011

24,4 kg/év/fő

 

 

 

Tejmérleg

1989

184,1 lit/év/fő

2011

148,0 lit/év/fő

Mint az adatokból látható még azt sem mondhatjuk, hogy a fogyasztás eltolódott az egészségesebbnek tartott húsfélék (baromfi) felé, mert a sertés, a marha és az egyéb húsok fogyasztásának csökkenése közel sem jelenik meg a szárnyas húsok fogyasztásának növekedésében.

Mind a húsárúk, mind a tejtermékek vonatkozásában a lehetséges fogyasztás növekedési potenciált alapvetően Magyarországon megtermelt és feldolgozott élelmiszerekkel kell biztosítani.

Ugyancsak előfeltétel a rendelkezésre álló hazai tulajdonú termelői, élelmiszeripari, (feldolgozóipar) kapacitás, területi elhelyezkedés, termelőképesség felmérése és egy újfajta együttműködés sürgős kialakítása az élelmiszeripar résztvevőivel. Az állam a termelési, feldolgozási kapacitások optimális áron történő lekötésével ár és piacszabályozó szerepet lenne képes betölteni, a kapacitások megfelelő területi eloszlása pedig a nem elhanyagolható mértékű járulékos költségek (pl. szállítás) csökkentését tenné lehetővé

Miután a növénytermelési és az állattenyésztési (takarmányozási) tevékenység alapja a föld ezért létkérdés a magyar érdekeknek alávetett földtulajdon és földhasználat szabályainak újragondolása. Ugyancsak ki kell dolgozni a családi gazdaságokkal a partner alapú, hosszútávra (legalább 5 év) szóló, szerződéses termelési vállalások szabályait is.

A mezőgazdaság foglalkoztatási képesség javításának, a termék minőség növelésének, a mennyiség fokozásának, összegezve az élelmiszerálltás javításának kulcseleme a hozzáférési feltételek növelése.


Hozzáférési feltétel alatt:


– a megfelelő minőségű, és mennyiségű, magyar alapanyagokból, Magyarországon előállított élelmiszert
és a

– megfelelő mennyiségben, megfelelő áron, vásárolni képes fizetőképes keresletet értjük.



2.3./ Gyógyszerellátás

Minimális tapasztalattal beláthatjuk, hogy a gyógyszerellátás nem az idősek ügye. Mindannyian voltunk már betegek, és akkor gyógyszert szedtünk.

Erre a tényre tekintettel a hazai gyógyszergyártás kérdése ugyancsak stratégiai kérdés.
(Inzulint például Magyarországon külföldi tulajdonú cégek gyártanak. A termelés leállítása és az import megszüntetése kb. 500.000 ember rövid úton bekövetkező halálát jelenthetné.)

Magyarország nem engedhet meg magának olyan stratégiai fenyegetést, amely a gyógyszergyártás leállítása vagy az import megszüntetése esetén százezrek halálát jelenthetné.

Haladéktalanul el kell végezni azoknak a készítményeknek és azok forgalmának a felmérését amelyek forgalmazásának elmaradása tömeges halálhoz vezetne. Ha nem áll rendelkezésre, meg kell szerezni azt a tudást, illetve ki kell építeni azt a tartalék gyártási kapacitást amely az import leállása vagy veszélybe kerülése esetén az ellátást haladéktalanul biztosítani tudja.
Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy külföldi tulajdonú cégek üzleti döntése semmiféleképpen ne veszélyeztethesse a folyamatos ellátást.

Amennyiben gazdaságilag ésszerű, folyamatosan gondoskodni kell a legkisebb mellékhatással járó és tömegesen igénybe vett gyógyszerek magyarországi gyártási és kizárólagos forgalmazási jogainak, licenceinek megszerzéséről, akár a döntően hazai tulajdonú vagy hazai befolyás alatt álló gyógyszer gyártókkal együttműködésben.

A gyógyszerek fogyasztói árát úgy kell meghatározni, hogy a legszegényebb ember se maradhasson megfelelő gyógyszeres ellátás nélkül

3./ Szolgáltató állam: oktatás-nevelés, egészségügy, infrastruktúra, rendészet, honvédelem.

3.1./ Oktatás-nevelés

Úgy tűnik a politikai elődök oktatási anarchiájából most a fáraó típusú oktatás felé vezetett az út. Az oktatás legfontosabb problémái álláspontunk szerint:

Általános problémák

– a betarthatatlan tanrend, ezen belül kevés óraszámhoz rendelt vaskos tananyag,

– a gyerekek motiváció hiánya, túlterheltsége,

– a tanári fegyelmezési eszközök megszűnése, működésképtelensége,

– a szülői érdektelenség,

– adminisztratív terhelés, gyakran változó, ellentmondásos tartalmi és módszertani követelmények felállítása a tanárok felé,

– a tanári pálya, tevékenység megítélésének manipulálása a közvélemény felé,
– elégtelen, ellentmondásos, szűk körű tanári érdekképviselet

Speciális problémák:

– iskolánként eltérő felszereltség, és infrastruktúra elérés (pl. internet, tornaterem stb.)

– tantestületek létszám eltérése, utánpótlás hiány, esetleges belterjesség,
– osztálylétszámok eltérése,

– osztályon belüli, a gyerek közötti közösségi, hatalmi viszonyok

– szegregáció, eltérő szülői attitűdök,

– női-férfi tanárok aránya

Amennyiben az oktatási viszonyrendszert egy háromszöggel szeretnénk ábrázolni, akkor a háromszög tetején a tanár állna. Ha az oktatás kulcsszereplője a tanár, elemi érdekünk, hogy a munkáját megfelelő feltételek mellett végezze.

A tanár teljesítményének azonban nem lehet más mércéje, mint a gyermek tudása ! A tanár anyagi és erkölcsi megbecsülésének egyenes arányban kell állnia a gyermek teljesítményével ! Alapvetően tehát nem az igazgató értékelése, nem valami fiktív központi besorolás, nem a kollégák irigysége vagy imádata, nem a minőség biztosítás blöffje, nem a szülők mormogása, de még csak nem is az életpálya modell hanem a képességhez viszonyított tanulói tudás és teljesítmény minden értékelés, megbecsülés, vagy ha kell a pályaelhagyás alapja.


Kiemelten kell kezelni és díjazni azokat a tanárokat, akik azonos körülmények között jelentősen jobb teljesítményt produkálnak, mint a kollégáik. Amíg az eredmények igazolják ezeknek a tanároknak meg kell teremteni a kiemelt munkajogi védettségét, semmiféle minősítésnek nem vethetők alá, óraszámban a lehetséges maximumot kell kapniuk akár a gyengébben teljesítő tanárok rovására is, amennyiben megoldható mentesíteni kell őket minden olyan feladat alól (pl. ügyelet) amely nem az oktatási tevékenységükhöz kapcsolódik

Az általános iskola ötödik osztályától nem azonos a tanár személye, onnantól kezdve pontosan mérhető, hogy ugyanolyan létszámú, összetételű, képességű osztályban melyik tanár milyen teljesítményre képes. Nem lehet külső körülményre, eltérő viszonyokra, osztálylétszámra, protekcióra stb. hivatkozni, hiszen ugyanabban a közegben, ugyanazon feltételek mellett kell teljesíteni. Természetesen minden osztály, amelyben a tanár tanít árnyalhatja a képet, azonban előbb-utóbb a mért osztályadatok alapján statisztikailag bizonyíthatóvá válik egy-egy tanár teljesítménye a többi, ott tanító kollégájához képest. Az így keletkezett mérés részben megmutatja a gyerekállomány lehetőségeit és képességeit, másrészt megfelelő mérés mennyiség után kimutatja a tanárok objektív, és egymáshoz viszonyított teljesítményét is.

Ma már a technika az internet révén a gyermek tudásának real-time idejű mérését teszi lehetővé. Olyan tematikájú feladat sorokat lehet kidolgozni, amelyek szinte nullára csökkentik a „saccolt” válaszok nyerési esélyeit. A feladat értékelése elektronikus úton a legtöbb esetben azonnal megoldható, így akár országos évfolyam dolgozatokat lehet az óra végére – a vonatkozó statisztikákkal együtt – , a végeredményekkel értékelni.

Az internet forradalmasíthatja a magyar oktatás ellenőrzési, mérési rendszerét és olyan szűrőrendszer alkalmazását teszi lehetővé, amely szinte az összes szubjektív, hatalmi torzulást kiküszöbölheti. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szélessávú internet valamint a használatához szükséges eszközök a legkisebb oktatási intézményben is rendelkezésére álljanak, kezelésük készségszinten megvalósuljon.

Ugyancsak elengedhetetlen értékelési szempont azoknak a plusz feladatoknak a felvállalása, elvégzése amelyhez az iskolai tananyagon felüli tudásszerzés társul (pl. tanulmányi versenyek)

Érdekes az a mondás, miszerint „A tanárnak sok, de a gyereknek csak egy élete van!” Azért van áttételes igazság ebben, mert a tanár sok gyerek életét befolyásolja, sokszor van lehetősége arra, hogy a módszerein változtasson, azokon javítson ,- ráadásul az életkorral, a tapasztalattal mindez még jobban finomodik-, de a gyerek szemszögéből csak egyszer lehet egy életkori szakaszt elrontani, vagy emlékezetessé tenni.

A magyar oktatás és az ország elemi létérdeke hogy azok a tanárok kerüljenek a pályára és maradjanak ott – nagyon megbecsült módon -, akik úgy teszik a dolgukat, hogy nekik is csak egy életük van. Mindehhez azonban a politikának kell megteremtenie sürgősen az alapvető tárgyi, pénzügyi, jogszabályi feltételeket.

Miután a gyermekeink életéről és az ő jövőjüket alapvetően befolyásoló személyekről – a tanárokról – van szó, belátható hogy mindannyiunk alapvető és közös érdeke, hogy a minőségi oktatás kulcsszereplője megfelelő és megfelelően megbecsült legyen.

3.2./ Egészségügy

Az egészségügy olyan tág és fontos témakör, hogy külön mellékletet szenteltünk neki (1. sz. melléklet)

3.3./ Infrastruktúra

Infrastruktúra alatt a közgondolkodás általában az úthálózatot érti. De az infrastruktúra körébe tartoznak az un. vonalas létesítmények, a vasúttól kezdve a villamos elosztó hálózatig, a csatornán keresztül a vízvezetékig vagy éppen a kikötőkig.

Örvendetes tény, hogy a közmű szolgáltatás és infrastruktúra a hihetetlen módon szétprivatizált és szétzilált tulajdoni viszonyok után úgy tűnik egységes irányítás, és állami vagy önkormányzati kezelés alá kerülnek ezek a rendszerek. Mielőbb meg kell vizsgálni a horvátországi LNG terminál megépítésének lehetőségét.

A vasút vonatkozásában a vasútfejlesztések, felújítások kérdése az uniós finanszírozás, a személyszállítás és teherfuvarozás gazdaságosságának függvénye. A MÁV továbbra is stratégiai állami vállalat marad, ez azonban nem jelentheti azt, hogy működésére a pazarlás legyen a jellemző.

A Duna hajózhatóságának kérdése az olcsó vízi szállítás és a lehetséges tengeri összekötetés miatt előtérbe kerülhet.

Nagy infrastrukturális beruházások előkészületei:

A nagy infrastrukturális beruházások közül folytatódhat az un. V0 vasútvonal tervezése, amely a vasúti teheráru forgalom Magyarországon történő áthaladását gyorsítaná meg, illetőleg tehermentesítené Budapestet az ilyen jellegű áthaladás negatív következményeitől.
Az egyéb vasútfejlesztések, felújítások kérdése az uniós finanszírozás és a teherfuvarozás gazdaságosságának függvénye.

Elkezdődhet az M0 körgyűrű nyugati szektor (gyakorlatilag az M0 bezárásának) tervezése.

Évszázados adósságot letörlesztve elindulhatnak a Duna-Tisza csatorna tervezési munkái és ha lehetséges akkor a kivitelezési munkái is. Ez a csatorna az árvízvédelem, továbbá az egyre jobban szikesedő, talajvízcsökkent mezőgazdasági területek öntözésessé tétele szempontjából döntő jelentőséggel bír.

Nyilván a megkezdett, folyamatban lévő nagy infrastrukturális beruházásokat a megfelelő módon el kell végezni, át kell adni, a kivitelezőknek a kapott pénzzel el kell számolni.

Az autópályák, autóutak építése az eddig meghatározott ütemben zajlik tovább.

Városi infrastruktúra, közlekedés

Budapest vonatkozásában a legjelentősebb változás alapvetően forgalmi szemléletű lesz. A kerékpáros közlekedés elterjedése és az autósokkal való feszült viszony a budapesti kerékpáros közlekedési koncepció teljes újragondolását tette szükségessé.

A forgalmi résztvevők létszámának drasztikus változása, a sérülések számának növekedése elkerülhetetlenné teszi olyan kerékpáros folyosók kialakítását Budapesten, – amennyiben szükséges a nagyobb városokban is -, ahol a célforgalom (lakók, üzletek feltöltésével kapcsolatos áruforgalom, mentő, rendőr, tűzoltó, szemetes) kivételével kizárólag kerékpáros forgalom zajlik.

Az utcák döntő többségében megmarad a lehetőség , mind kerékpáros, mind gépjármű közlekedésre.

A kerékpáros folyosók kialakításával egyidejűleg viszont megszűnik a mentesített főútvonalak, és esetleg más kijelölt útvonalak kerékpáros használata!

3.4./ Honvédelem, rendészet

3.4.1./ A honvédelem témakörét külön melléklet tárgyalja.

3.4.2./ A fegyveres testületek ( rendőrség, határőrség, pénzügyőrség ) és a nyomozati jogkört gyakorló testületek munkája külön-külön elemzést igényel. Belső adatok hiányában csak a tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, amelyek szubjektivitásuk miatt nem adnak alapot korrekt értékelésre.

Látszanak viszont azok a területek, ahol nyilvánvalóan, sürgősen és erőteljesen lépni kell.

Határrendészet, csempészet


Bármely termék árkülönbözete szinte azonnali aktivitással jár a csempészet területén. Magyarországon a jövedéki adó folyamatos emelése ad táptalajt a cigaretta csempészésnek, illetőleg a benzin, gázolaj közötti magyar és külföldi árkülönbözet ugyanerre sarkall.

A határon dolgozók szinte arcról ismerik az ide-oda utazókat, miközben egy nagyon komoly dilemmát azonban el kell dönteniük: Ha minden átutazót alaposan átvizsgálnak előbb-utóbb lecsökken az áruforgalom, a kamionok más útvonalat vagy akár más országot használnak a schengeni határon történő belépéshez. Magyarország azonban – Brüsszelből visszaosztott – vámbevételre tesz szert azzal, ha nálunk lépnek határt a kívülálló harmadik országból származó áruk. A vámbevétel vagy a bűnüldözés fontosságának dilemmáját haladéktalanul fel kell oldani! A határrendészeti állományt demoralizálja, a korrupció veszélyét növeli, ha vámügyi okokból a hatóság bizonyos esetekben félrenéz ! Azonnali elsőbbséget kell tehát adni a bűnüldözésnek a vámbevételekkel szemben, fel kell mérni az állomány korrupcióval fertőzöttségét, és ha kell sürgős –akár nagyarányú – állomány cserét kell végrehajtani !

Gazdasági bűncselekmények

A határon átnyúló, szervezett ÁFA csalás nemzetgazdasági jelentőségű adóbevételtől fosztja meg az országot. Haladéktalanul ki kell deríteni ezek résztvevőit, haszonélvezőit – tekintet nélkül az elkövetők állampolgárságára -, a közbeiktatott cégek cégformájára és tulajdon viszonyaira.

Korrupció

A magyar politika, közigazgatás és gazdaság legnagyobb problémája a korrupció. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy a legjelentősebb korrupciós bűncselekmények nem pénz vagy más értéktárgy kézből-kézbe adása útján, hanem üzleti lehetőségek biztosításán, bennfentes információk átadásán, indokolatlan versenyelőny biztosításán, vagy hatósági zsaroláson keresztül valósulnak meg.

A korrupció megjelenési, lebonyolítási fajtáinak esetén ki kell dolgozni azokat a tényállásokat, figyelembe kell venni azokat a döntési láncolatokat, amelyek ma még szinte lehetetlené teszik az ilyen jellegű bűncselekmények miatti felelősségre vonást. Ki kell dolgozni az un. kapcsolt bűncselekményi tényállásokat, amikor belföldiek javára történő, de jellemzően külföldről külföldre történő korrupciós kifizetést fiktív szerződéssel vagy más ügylettel lepleznek.

Annak is egyértelmű jelei vannak, hogy a közigazgatás bizonyos területein – különösen az engedélyeztetési eljárásokkal vagy a mérlegelési jogkörben hozott döntésekkel kapcsolatban – az érintettek ugyan nem kérnek semmiféle előnyt, de az eljárás során tanúsított magatartásukkal szinte kizsarolják azt.

Az un. hétköznapi korrupció legfertőzőbb módon a közlekedésrendészet és a közlekedés résztvevői között zajlik.

A korrupció elleni küzdelem legfontosabb lépése a fenyegetettség tudatának állandó fenntartása. Abban senki nem lehet biztos, hogy nem bukik meg, de abban biztos lehet, hogyha megbukik megfelelő büntetés vár rá, amely minimum – börtön nélkül is – teljes vagyonelkobzást jelent.


A korrupciós bűncselekmények egyik elkövetési módja a vesztegetés. Ez az egyik legnehezebben bizonyítható bűncselekmény, mert mind a vesztegető, mind a megvesztegetett „azonos csónakban” ül. Jelenleg a vesztegető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hatósággal együttműködik, még mielőtt a bűncselekmény kiderülne. El kell érni azt az állapotot, amely szerint a bíróság köteles a vesztegetőt bűncselekmény hiányában felmenteni, ha a hatósággal még olyan időpontban működik együtt, amikor a vesztegetés miatt eljárás még nem indult. Ez a lehetőség a megvesztegetettet nem illetné meg, ott megmarad a lehetséges büntetés korlátlan enyhítésének bírósági lehetősége. Ugyanakkor sokkal súlyosabb megítélés alá kell vonni a hivatali vesztegetés tényállását.

4./Demográfia


A születések, halálozások aránya egy nemzet történelmi túlélési lehetőségének záloga. Az a nép, ahol a halálozás tartósan meghaladja a születések számát vagy eltűnésre vagy beolvadásra ítéltetett.

Ennek a problémának a leküzdésére két – önállóan vagy vegyesen- alkalmazott módszer kínálkozik. Az egyik a születések számának növelése, a másik pedig a migráció (bevándorlás) növelése az asszimiláció (beolvadás) reménye mellett.

A születések számának növelése a jóléti társadalmakban azonban elsősorban stabil jövőképet igényel, másodsorban pedig olyan mentális hozzáállást amely szerint a család, és a gyermekvállalás minden nehézség ellenére felemelő és jó dolog.
Ma Magyarországon az első előfeltétel gyakorlatilag hiányzik! A fiataloknak nemhogy egy családdal, de saját magukkal kapcsolatos jövőképe nincsen, így a jelenlegi helyzetben az ország egyetlen reménysége az a biológiai kód amely a nők nagy részében mégiscsak a gyermekvállalás érdekében dolgozik.

A jövőképpel kapcsolatos bizonytalanság kezelésének módszere az, hogy a gyermek léte és sorsa nem lehet bizonytalan! A magyar államnak családonként maximum három születendő gyermekig biztosítania kell minden előfeltételt arra, hogy válás, haláleset, munkanélküliség vagy egyéb a szülőktől független ok miatt hátrányba kerülő gyermek nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mintha ezek a dolgok nem történtek volna meg!

Egy ilyen jövőkép már kellő alapot adhatna arra, hogy a születések száma jóval meghaladja a halálozást.

A migrációs módszer Magyarországon nemigen alkalmazható mert a megélhetésre még a hazaiaknak is csak szűkös lehetősége van, ezért a bevándoroltak sem számíthatnak jobbra. Migrációs célországa tehát legfeljebb a legszegényebb és leginkább tanulatlan külföldieknek lehetnénk ez azonban nem oldaná meg a demográfiai problémákat, viszont tartósan létrehozna vagy növelne másfajta feszültségeket.

Tisztelt Választó ! Ez csak ízelítő azokból az elképzelésekből, amelyek megvalósítására létrehoztuk az Új Független Pártot ! Ha nekünk segít, önmagán is segít. A választási szabályok szerint 2014-ben az Új Független Párt országgyűlési képviselőjelöltére adott ajánlása esetén ( régen kopogtatócédula) Önnek MEGMARAD A JOGA ARRA , hogy további ajánlásávalmás párt jelöltjét is támogassa!Így a mi jelöltünkre adott ajánlással csak nyerhet, de nem veszíthet semmit!

Nem félünk attól, hogy a leírt elképzeléseket más párt felhasználja, mert Ön már tudja, hogy ezek eredetileg az Új Független Párt javaslatai voltak. Ha a fentiekkel egyetért és szeretné azok megvalósítását akkor kérjük, hogy elérhetőségét vagy levélben (Dr. Radovits László 1023 Budapest, Frankel Leó u.70) vagy elektronikusan e-mailben (pprrt@t-online.hu) adja meg, esetleg telefonon (326-2770) diktálja be, és ajánlásával segítsen bennünket abban, hogy igényeit teljesíthessük.

Új Független Párt elnök: Dr. Radovits László
Többet adunk, mint ígérünk! e-mail: pprrt@t-online.hu

Mellékletek !

Egészségügyi melléklet

Honvédelmi melléklet

Független Párt Egészségügyi Program

Az egészség a legfontosabb ! És az egészségügy ?

A laikus számára az ideális egészségügynek három alapvető feltételt kell teljesítenie: Ott, akkor és azt ! Helyileg ott kell gyógyítani ahol a betegnek a legjobb, akkor kell gyógyítani amikor szükséges, és azt kell meggyógyítani ami beteg. A beteget valójában ennek a három feltételnek az előfeltételei nem nagyon érdeklik, kivéve ha száz kilométert vagy egy napot kell utaznia a kezelésre, kivéve ha hónapok múlva kerül sorra, és kivéve azt az esetet ha nincs senki aki felismeri vagy meggyógyítja a baját… Megállapíthatjuk, hogy az egészségügy kérdéskörében jelenleg ezek a kivételek alkotják a főszabályt,. De nincsen ez így túl jól. Az Új Független Párt egészségügyi számvetése megpróbálja itt és most pontosan diagnosztizálni a bajt, mert enélkül nem létezik hatásos kezelés sem.

Az egészségügyet beleértve az ellátandókat, az egészségügyi ellátórendszert, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ágazatot az elmúlt években folyamatos pénzkivonás és hektikus jogszabályváltozások jellemezték. A folyamatos változások miatt tisztázatlanná vált a rendszer, a források biztosítása, a működőképesség. A rendszer minden elemét újra kell gondolni. A leglényegesebb sarokpontokat tartalmazza az alábbi oldalakon bemutatott tervezett változások

Továbbra is társadalombiztosítás ! A gyógyítás nem lehet vagyonfüggő !

Az egészségügyi ellátás továbbra is társadalombiztosítási alapon jár. Ez annyit jelent, hogy a munkavállalók illetve a munkavállalók után a munkáltatók egészségügyi járulékot fizetnek. Vagyis a szociális hozzájárulási adó megszüntetésre kerül, helyette ismételten egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási és munkaerő piaci járulékot kell fizetnie a munkáltatónak. Ennek mértéke természetesen megegyezik a jelenlegi szociális hozzájárulási adó mértékével. A különbség csak annyi lesz, hogy az ezen a jogcímen a költségvetésbe befizetett összeget csak célhoz kötötten, egészségügyi, nyugdíj és munkaerő piaci célokra lehet felhasználni. Ahhoz hogy a társadalombiztosítási elv maradéktalanul megvalósulhasson a munkát még nem végző fiatalkorúak, a felsőfokú oktatásban nappali tagozaton tanulók, után az állam, a nyugdíjasok után a nyugdíjbiztosítási alap fizeti az egészségügyi járulékot. Az így fizetendő járulék mértéke nyugdíjasok azonos a munkavállalók természetbeni egészségügyi ellátásra jutó járulék mértékével ami jelenleg 4%. (mert a nyugdíjasok nem jogosultak táppénzre, ezért az erre jutó járulék mértéket nem kell megfizetni). A munkát még nem végző fiatalkorúak, illetve a nappali tagozaton tanulók után fizetendő összeg a diplomás minimálbér után fizetendő természetbeni járulék mérték, vagyis szintén 4%. Az így számolt összegeket, minden hónapban a ténylegesen érintett létszám után a nyugdíj biztosító illetve az államkincstár utalja az egészségbiztosítási alap számlájára.

A társadalombiztosító „biztosítóként” viselkedve kiterjesztett minőségi és pénzbeli ellenőrzéseket kell, hogy végezzen, az ellenőrzések eredményeit figyelembe véve a nem megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, illetve az el nem végzett tevékenységeket elszámolókkal szemben a biztosító szankcióval él, mely súlyos esetben a finanszírozási szerződés kötelező felmondását is jelentheti.

Az egészségügy fenntartása, fejlesztése mindannyiunk részéről rengeteg pénzbe kerül. Aki szándékosan nem fizet egészségbiztosítási járulékot az a többieket lopja meg.

Az ellátás megkezdése előtti jogviszony ellenőrzés (a járulék megfizetésének ellenőrzése) továbbra is fennmarad. A járulékot szándékosan meg nem fizetők ellátásának a költségeit az adóhatóság az igénybevevőtől köztartozásként behajtja.

Az elektronikus TAJ kártya rendszer bevezetésével a társadalombiztosító ellenőrzési lehetőségei könnyebbé válnak ráadásul így nemcsak a betegek, hanem az egészségügyi intézmények ellenőrzése is hatékonyabban valósul meg. A szolgáltatók csak az ellátást követően azonnal lejelentett szolgáltatások után jogosultak finanszírozásra. Ezzel a jelenlegi komoly többletkifizetéseket generáló többszörös kifizetések, illetve az utólagos fiktív jelentések lehetősége megszűnik. .

 

Humán erőforrás:

A humán erőforrás krízis kezelését három irányból kell megkezdeni. Ez a három irány a pályán tartás, a pályára való visszacsábítás, és a pályát újonnan választók számának növelése.

A pályán tartást hosszú távú konszenzuson alapuló, érdemi jövedelemnövelést, társadalmi mobilitást, lakhatási támogatást, az ügyeleti időt a nyugdíjkorhatárt befolyásoló tényezőként, a paraszolvenciától független szakmai és anyagi előmeneteli rendszert, a kötelező képzések költségének az adóból történő leírását is tartalmazó életpálya modell meghirdetésével és bevezetésével kell megkezdeni. Az életpálya modell elsőként megvalósítandó eleme egy azonnali béremelés, amely a egészségügyben dolgozók bérét az országos átlagos bér szintje fölé emeli. A béremelésnek a képzettséghez, gyakorlathoz, munkateljesítményhez kell igazodnia. Egy főállású kezdő orvos fizetése szakvizsga előtt sem lehet nettó 300.000 Ft alatt, de egy főállású szakorvos (főorvos) fizetése sem haladhatja meg a havi nettó egymillió forintot. Normális fizetési rendszer mellett nincs szükség hálapénzre és a hálapénzt sem lehet hallgatólagosan bekalkulálni a fizetésekbe, mert az orvos nem pincér, a beteg pedig nem vendég.

Az orvosi magánpraxist, magánrendelést élesen el kell választani a közgyógyellátás rendszerétől. Az orvosi tevékenység legfontosabb helyszínei lesznek a társadalombiztosításból beavatkozási alapon finanszírozott és ellenőrzött közgyógyászati ellátást és kapacitást is felvállaló magánrendelő, a jól felszerelt háziorvosi, szakorvosi rendelő és a kórház.

A pályára történő visszatérést a nyugdíj korhatárt betöltött egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjba küldésének megszüntetésével kell kezdeni. Biztosítani kell, hogy az ezen jogszabály alapján korábban nyugdíjba kényszerített dolgozók – ha akarják és vállalják – a korábban megállapított nyugdíjukat megkaphassák, és emellett a korábbi díjazásukért a korábbi munkahelyükön munkát vállalhassanak.

A megfelelő jogszabályok megalkotásával, illetve módosításával lehet biztosítani, hogy a pályát korábban elhagyott, és jelenleg a működési nyilvántartásban nem szereplő felső és középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi végzettségűek gyorsított engedélyezési eljárással a működési nyilvántartásba visszakerülhessenek.

Az újonnan egészségügyi pályát választók számának növelése érdekében az ágazati humán erőforrás monitoring rendszerben levő adatok alapján kell meghatározni a rövid és hosszú távú egészségügyi dolgozói (szakdolgozói és orvosi) létszámigényt. Az egyetemi felvételi keretszámok, illetve a középfokú szakképző helyeken képezhetők száma, az OKJ-s képzésekben résztvevők száma ennek alapján kerülhet meghatározásra. rendszer
Az orvos és szakdolgozó képzésben bevezetésre kerülhet a tanulmányi szerződések rendszere, mely a szerződőknek, anyagi biztonságot, illetve biztos munkaerőt biztosíthat. A tanulmányi szerződések megkötését adó és járulék kedvezmények bevezetésével lehet támogatni.

Egészségügyi ellátórendszer

A rászorulóknak biztonságos betegellátást a megfelelő ellátórendszeren keresztül lehet biztosítani. A biztonságos betegellátást a mindenki számára korlátozás nélkül elérhető lakosság közeli ellátási formákon keresztül lehet biztosítani. Ennek alapja a megfelelő sürgősségi ellátás és a háziorvosi ellátás.

A sürgősségi ellátást jelenleg a mentőszolgálat és a háziorvosi ügyeleti ellátás szolgáltatja. A két rendszer külön- külön nem tud megfelelő szintű ellátást biztosítani, ezért a két ellátási formát egyesíteni kell a mentőszolgálat irányítása alatt. Uniós forrásokból több mint 11 milliárd Ft áll erre a célra rendelkezésre. A pályázati források felhasználásának gyorsításával új mentőállomások, építhetők, a felújításra szoruló állomások felújíthatók, a mentőautók jelentős része lecserélhető, illetve az erkölcsileg amortizálódott eszközpark fejleszthető. A háziorvosi ügyeleti forrásoknak a mentőszolgálathoz való átcsoportosításával a mentőszolgálat alkalmassá tehető, hogy az ország egész területén a sürgősségi ellátást magas szinten biztosítsa.

A feladatnak és a forrásoknak a mentőszolgálathoz történő átcsoportosításával a háziorvosoknál idő és kapacitás szabadul fel, melynek terhére a klasszikus háziorvosi ellátás minősége és szinvonala emelhető. Az egy beteg ellátására fordítható idő növekszik, a háziorvosoknak a szűrési és gondozási tevékenységre több ideje jut.

Járóbeteg ellátás: Az évek óta hangoztatott elv – hogy lehetőség szerint mindenkit a progresszivitás megfelelő szintjén lássanak el – teljesítésének érdekében a járóbetegbellátás forrásai megemelésre kerülnek. Ennek egyik eleme, hogy az egyes ellátások díjtétele is megemelésre kerül. Ezzel anyagilag is érdekeltté tehetők a szolgáltatók arra, hogy a betegeket a költséghatékony járóbeteg ellátásban lássák el. Ez csökkenti az indokolatlan vizsgálatokat, kórházba utalásokat, amely a rendszer erőforrás igényét is csökkenti. A járóbeteg ellátásban többletforrásokkal biztosítani lehet, hogy a betegek az ellátásokat érdemi várakozás nélkül vehessék igénybe. Ezzel a betegségek súlyossága, a szövődmények száma és a táppénz igény is csökkenthető.

Fekvőbeteg ellátás

A rendelkezésre álló uniós forrásokból a legnagyobb morbiditású és halálozású kórképek (daganatos betegségek, szív és keringési betegségek) ellátását szolgáló intézmények és részlegek fejlesztését kell megoldani, hogy az esélyegyenlőséget legalább ezeken a területeken biztosítani lehessen. Többletforrással a jelenleg elviselhetetlen hosszúságú várólistákat elviselhető mértékűre (maximum 3 hónap) kell csökkenteni. A több mint 4 éve változatlan összegű alapdíj megemelésével a korházi eladósodást meg lehet akadályozni.

Orvosi tevékenység ellenőrzése:

A nyilvánosságra került műhiba esetek rávilágítanak arra, hogy az orvosok túlterheltsége, a belső szakmai kontroll gyengeségei, a hiányos felszereltség kvázi mentségül szolgálhatnak a legsúlyosabb orvosi műhiba esetek következményeinek minimalizálására is.

Ezen a helyzeten fokozott szakmai kontroll alkalmazása mellett a lehető leggyorsabban változtatni kell.

Kapacitások

A meglévő és kialakítandó egészségügyi kapacitások területi megoszlására és mennyiségi igényére az életkori, munkaegészségügyi, foglalkozás egészségügyi, háziorvosi, szakorvosi, kórházi adatokból és tapasztalatokból képzett adatbázisok felhasználása ad reális alapot.

Az orvosi, egészségügyi életpályamodell tartalmának ki kell terjednie arra az esetre is, ha az ország bizonyos részein vagy településein tartós orvos felesleg, míg más részein tartós orvoshiány alakul ki.

Gyógyszer-gyógyászati segédeszköz ellátás

A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz előirányzatok tervezésénél az előző évi tényleges adatokból kell kiindulni, nem a vágyakból. Az elmúlt 4 évben minden alkalommal módosítani kellett ennek a két előirányzatnak a nagyságát, mert minden évben felvetődött, hogy az év utolsó hónapjában már nem jut támogatás a gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre.

Az elmúlt években bevált vaklicit rendszer továbbra is érvényben marad. A kialakult új árak bevezetésének határidejét azonban érdemes hosszabb időben megállapítani. A jelenlegi rendszerben a patikák nem tartanak készletet mert tartanak a készletek leértékelődésétől, ami veszteséget eredményez. Ha nincs készlet akkor a betegek nem vagy csak késedelmesen jutnak hozzá a gyógyszerekhez. Ha az új árak hatálybalépését 1 hónappal meghosszabbítjuk ez a probléma megszűnik, és a gyógyszerészek veszteségei is csökkennek.

A gyógyszerészek kötelező tulajdoni nagyságát szabályozó jogszabályt, amely lehetőséget biztosít a gyógyszertárak állami felvásárlására, illetve a gyógyszerészek tulajdonának értékvesztéséhez sürgősen módosítani kell.

Hasonlóan módosítani szükséges – a leginkább rászoruló egyedül élő idős betegek ellátását nehezítő – a házhozszállítást akadályozó jogszabályokat.

A gyógyszer támogatási rendszer egyszerűsítése indokolt, olyan irányban, hogy a leginkább gyógyszerre szorulók terheit maximálni lehessen.

Népegészségügy

A magyar egészségügy jelenleg betegségközpontú, az egészségügyben elköltött forrásokat döntő többségét gyógyításra fordítjuk. A megelőzésre ennek csak a töredéke jut. Meg kell oldani, hogy a betegségek megelőzése nagyobb szerepet kapjon. A megelőzés természetesen összkormányzati feladat még akkor is, ha ennek előnyei az egészségi állapot javulásában jelentkeznek. A környezet egészségügy, (parlagfűvel szennyezett területek visszaszorítása, a levegőszennyezés csökkentése) az egészséges életmódra nevelés az oktatásban (dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, mozgásszegény életmóddal károsságának hangsúlyozása) jelentősen csökkentheti az allergiás betegségek, tüdőbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, szív és érbetegségek előfordulási gyakoriságát.

A már működő szűrési programokon való részvételt indokolt, honorálni. A leginkább veszélyeztetett korcsoportokban, illetve a legnagyobb halálozást okozó betegségcsoportokban új szűrési protokollokat kell beindítani. (tüdőrák, magas vérnyomás kiszűrésére) Természetesen a szűrési tevékenységhez, illetve a kiszűrt betegek ellátásához a megfelelő nagyságú forrásokat biztosítani kell.

Új szemlélet kell a fogászatban is, kötelezővé kell tenni legalább hathavonta a fogászati ellenőrzést tekintettel arra, hogy a fogak állapota többek között az emésztés, az izületek állapotára is komoly járulékos hatással van.

Egészségipar

Ebbe a kategóriába tartozik minden olyan termék gyártása előállítása és forgalmazása amely direkt, vagy indirekt módon az egészség megőrzését, helyreállítását, az egészségi állapot stabilizálását célozza. Ide tartoznak még azok a szolgáltatások kutatások fejlesztések, melyek alkalmazása az egészségesebb életmódot, életvitelt eredményez. (Az egészségipar jelentőségét alátámasztja, hogy az alkalmazásban állók közül közel 300 ezren az egészségiparban dolgoznak)

Az egészségipar szabályozási környezetének javítása, a kutatás és fejlesztés forrásainak növelése, a hazai egészségipar anyagi támogatása az egészségügyi intézmények fizetőképességének javítása jelentősen hozzá tud járulni a foglalkoztatáshoz és az ország gazdasági növekedéséhez.

 

Gyógytúrizmus

Az idegenforgalomnak az a speciális formája, amely során egészségügyi ellátás, orvosi kezelés, vagy valamilyen gyógytényező igénybevételének céljából egy másik országba utazik a vendég. Magyarország ebből a szempontból kiemelkedő lehetőségekkel rendelkezik:

  • Az egészségügyi ellátások átlagos árszinvonala alacsonyabb mint az unió tagországaiban, míg az ellátás minősége és a felhasznált gyógyszerek, orvosi technológia azonos szinvonalú.

  • Az ellátórendszerben kihasználatlan kapacitások állnak rendelkezésre

  • Az országban számos gyógytényező ismert: termál és gyógyvízek, illetve klimatikus gyógyhelyek

A határon átnyúló egészségügyi ellátások jogszabályba foglalásával 2013 októbere óta lehetőség van társadalombiztosítási támogatással az uniós országokban élő/dolgozó külföldiek ellátására. Ehhez azonban az ellátórendszert olyan színvonalúra kell fejleszteni, hogy ezzel a lehetőséggel élni lehessen. Ezért az uniós infrastruktúra fejlesztési források egy részét, illetve a társadalmi megújulásra rendelkezésre álló forrásokból egy részét erre a célra kell felhasználni.

 

 

 

 

 

Honvédelmi Program

A Magyar Honvédség a XXI. Században

Célok/Feladatok

  • Honvédelem közös, konszenzuson alapuló ügy
  • Magyarország biztonság politikai helyzete
  • Nemzetközi kötelezettségek, NATO-EU
  • Haderő
    • jelenlegi helyzete
    • fenntartható modell kialakítása
    • expedíciós képesség-rész képesség
    • önkéntes tartalékos rendszer
    • katasztrófa védelem
  • Védelmi költségvetés
    • NATO elvárások
    • átcsoportosítás
    • fejlesztések/beszerzések
    • hadiipar
  • Humán stratégia
    • életpálya modell
    • képzés
    • korkedvezményes szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítása
    • 2010 után a hadseregből eltávolítottak rehabilitálása
    • kényszer nyugellátottak visszahelyezése az eredeti, nyugdíjas jogviszonyukba

 

  • A Honvédelem közös, konszenzuson alapuló ügy

 

A Hon védelme, a biztonság, védelem politika, a Magyar Honvédség jelene és jövőbeli szerepe, alakítása közös, nemzeti ügy. A jelenlegi, szakmailag megkérdőjelezhető tudású kör által hozott döntéseket alapvetően újra kell gondolni.

Vállalható az a rendszerváltás utáni gyakorlat, amikor a parlamenti pártok a Honvédelem kérdéseiben közös, konszenzuson alapuló döntéseket hoztak, figyelembe vették az ország valós biztonsági igényeit, nemzetközi kötelezettségeit és gazdasági lehetőségeit. Nem folytatható ugyanakkor semmiféle kettős kommunikáció, egy a szövetségi rendszer elvárásainak megfelelően, egy pedig az aktuálisan kormányzó párt homályos, múltba révedő elképzelései szerint. A kettős beszéd legjobb példája a Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) és a Nemzeti Katonai Stratégia (NKS) közötti különbség. A két dokumentumnak egymásra épülve kellene a fő irányokat meghatározni. A NBS helyes célokat, feladatokat határozz meg, összhangban az euró-atlanti elkötelezettségünkkel. Ezzel szemben a NKS visszalépés, olyan koncepciót határozz meg a Honvédség számára ami teljesen szembe megy a NBS-val és az euró-atlanti vállalásainkkal.

  • Magyarország biztonságpolitikai helyzete

Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként egy olyan szövetségi rendszer tagja, amely az általa képviselt értékrend, gazdasági és katonai erő alapján az európai és a globális biztonság és stabilitás meghatározó, kulcsfontosságú szereplője. Magyarországot szövetséges és a szövetségbe törekvő országok veszik körül. Az országot rövid és középtávon semmilyen, közvetlen katonai veszélyezettség nem fenyegeti. A globális, az euró atlanti övezetet érintő fenyegetettséget pedig a szövetségi rendszerben kívánjuk kezelni. Ez az általános helyzetértékelés még akkor is igaz, ha az országot délről részben egymással háborúban állt országok határolják, mert a megvalósult és nagy valószínűséggel tovább folytatott politikai, gazdasági, és katonai integráció még egy lehetséges konfliktus minimális kockázatát is eltünteti. A szélsőséges magyarellenes pártok működése a tapasztalatok alapján nem képes olyan hatást kiváltani, amely országok közötti fegyveres konfliktushoz vezethetne, ráadásul a közös szövetségi rendszer szabályai és működési mechanizmusai ilyen helyzet kialakulásának további gátját jelentik.

  • Nemzetközi kötelezettségeink

Magyarország a NATO és az Európai Uniós tagságból fakadó jogai és kötelezettségei alapján részt vesz, előzetesen megállapodott mértékig, a fent említett szövetségi rendszerek fenntartásában, a felajánlott saját képességeinek a megteremtésében, fenntartásában és a törvényben meghatározott esetekben a rendelkezésre bocsátásában.

  • Haderő

A célunk az, hogy Magyarország, geopolitikai helyzetéhez, tényleges biztonsági és védelmi igényeihez, a gazdasági lehetőségeinkhez és a szövetségi rendszerből fakadó kötelezettségeinkhez igazodó korszerű haderővel rendelkezzen az ország.

  • A Honvédség jelenlegi helyzete

Szükséges a Honvédség jelenlegi helyzetének az alapos átvilágítása, a rendszerben lévő anomáliák, párhuzamosságok, pazarlás illetve a forrás hiány feltárása, megismerése. Jelenleg erőltetett, a hidegháborús illetve korábban létező terminológiákon alapuló, a valós helyzettel nem eléggé szinkronizált rendszerek, elképzelések határozzák meg a Honvédség hétköznapjait.

Fenntartható modell kialakítása

A cél egy hosszútávon tervezhető, fenntartható, a XXI század kihívásainak megfelelő Honvédség kialakítása. A XIX.-XX. század elejei, historizáló honvédelmi megközelítésnek nincs helye egy XXI. századi honvédelmi programban. A tényleges biztonsági igényeknek és kihívásoknak megfelelő Honvédséget kell kialakítani a már meglévő rendszer alapján, a használható és értékes elemek megtartásával, erősítésével. A felesleges, át nem gondolt, a közvetlen honvédelemhez nem kapcsolódó tevékenységeket, rendszereket fel kell számolni a felszabadult forrásokat pedig a tényleges védelmi funkciókra kell átcsoportosítani.

Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a jelenlegi Magyar Honvédség, önállóan, saját erővel képes az ország védelmi feladatainak ellátására komoly fenyegetettséggel szemben. Erre a történelmi példák alapján soha nem volt képes az ország, még akkor sem, amikor a nemzeti vagyon jelentős részét erre költötte. Egyébként az ország geopolitikai helyzete, gazdasági lehetőségei, a minket körülvevő országok, azok helyzete, katonai potenciálja sem indokolja egy költséges, hagyományos, nehézfegyverzetű hadsereg fenntartását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy lemondanánk az ország védelméről, hanem azt, hogy ezt egy szövetségi rendszer tagjaként, a szövetségi jogaink és kötelezettségeink alapján kívánjuk megvalósítani. Nem haszonélvezői, hanem aktív résztvevői akarunk lenni az általunk választott katonai szövetségi rendszernek.

Expedíciós – rész képességek

A XXI. században a biztonságunkat veszélyeztető fenyegetések nem Magyarország közvetlen közelében jelentkeznek. NATO tagságunkból és a globális biztonsági kihívásokból következően a Honvédségnek olyan feladatok végrehajtására kell felkészülnie, amelyek térben és időben távol esnek az országhatártól. A műveletekben, békefenntartó, béketeremtő vagy akár hagyományos hadműveletekben, a Magyar Honvédség alakulatainak képesnek kell lenniük más NATO, illetve szövetséges országok haderőivel együttműködve tevékenykedni. Ehhez szükséges a személyi állomány NATO sztenderdek szerinti, megfelelő kiképzése, felszerelése, felkészítése és ellátása.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a már kialakított részképességek, hiányképességek megtartására, fejlesztésére melyek a NATO-n belül is fontosak. Ezek közül ki kell emelni a különleges műveleti erőket, valamint a biológiai labort és a víztisztító képességet

Önkéntes tartalékos rendszer

Szükség van az önkéntes tartalékos rendszer megreformálására, megfelelő tartalommal, feladatokkal, személyi állománnyal és az ehhez rendelt forrásokkal való ellátására. Az ismert önkéntes tartalékos rendszerekben fiatal, már kiképzett tartalékosok teljesítenek szolgálatot. Kiválasztásuk, felkészítésük, felszerelésük megegyezik a hivatásos hadseregben szolgáló társaikkal. Alkalmasak különböző műveleti feladatok végrehajtására. Az önkéntes tartalékos rendszer része a megfelelően kialakított kedvezmények rendszere, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a részvételt. Semmilyen valós értéket nem képvisel és a meglévő szűkös költségeket tovább csökkenti, hogy a jelenlegi önkéntes tartalékos rendszer honvédségi kényszer nyugellátottakból és korábbi biztonsági őrökből áll. Ezek az emberek koruk, fizikai állapotuk és képzetlenségük miatt csak névlegesen alkalmasak a feladataikra.

Katasztrófavédelemben való részvétel

A Honvédség egyik kiemelt feladata, hogy műszaki eszközeivel és személyi állományával részt vegyen az ország lakosságát, vagyontárgyait érintő katasztrófavédelmi feladatokban. Szükséges az ehhez a feladathoz meglévő műszaki képesség, felszerelés, képzés fenntartására, továbbfejlesztésére. A katasztrófavédelmi tevékenységben a Honvédség hívatásos állománya mellett az önkéntes tartalékos állomány is fontos szerephez jut.

  • Védelmi költségvetés

Védelmi Költségvetés

A védelmi költségvetésnek összhangban kell állnia az ország teljesítőképességével és a szövetségi kötelezettségeinkből fakadó kötelezettség vállalásainkkal. A magyar védelmi költségvetés értékek a csatlakozást követően alulról némileg megközelítették a NATO-ban elvárt szintet, de az elmúlt években jelentősen csökkent a költségvetés. A költségvetésben meghatározott összegek is csak virtuálisnak tekinthetők, mivel rendszeresek a befagyasztások és elvonások, amelyek lehetetlenné teszik munkát. A védelmi költségvetés szerkezete is egészségtelen, az összeg jelentős része még mindig a személyi kiadásokra megy.

Átcsoportosítások

A jelenlegi forrás hiányos rendszerben egyszerre van jelen a pénztelenség és a pazarlás. Minden olyan beszerzést, feladatrendszert, intézményt, alakulatot felül kell vizsgálni, amely nem, kapcsolódik a honvédelem ellátásához. Nincs például szükség sokféle, költséges, reprezentatív díszelgő alakulatokra. Az itt megspórolandó költségek és állomány átcsoportosítható más, fontosabb területekre.

Fejlesztések / Beszerzések

A fejlesztésre fordítható összeg csekély, ennek jelentő része egy átgondolatlan fegyver beszerzés finanszírozására fordíttatik. A meglévő és a befagyasztott fejlesztéseket, beszerzéseket felül kell vizsgálni, összhangba kell hozni a meghatározandó feladatrendszerrel.

Hadiipar

A magyar hadiipar az ígéretes fejlesztések ellenére elhanyagolható részt képvisel a magyar Honvédség ellátásában. A korábban megtervezett fejlesztések, a hadsereg létszámának folyamatos csökkentése, alakulatok felszámolása és a forrás hiány miatt tarthatatlanná vált. Amennyiben a Honvédség ellátásában meg kívánjuk tartani a magyar hadiipart, akkor olyan beszerzési rendszer kialakítása szükséges, ahol a magyar hadiipari szereplők megfelelő támogatásban és kiszámítható megrendelésekben részesülnek. Ez a foglalkoztatásra és a hazai ipar támogatására is jótékony hatással lenne.

  • Humán stratégia

Életpálya modell

A katonai hívatás egy olyan speciális életforma, amely elhívatottságot, esetenként a legvégső önfeláldozást követeli meg és korlátokat jelent az ebben résztvevők számára, amit a társadalom mindig is elismert különböző kedvezmények formájában. Azoknak, akik vállalják, hogy katonaként szolgálják a hazájukat szükségük van egy átlátható, kiszámítható életpálya modellre, amely a belépéstől a kiválásig szabályozza a hivatásos katonák életét.

Képzés

Az életpálya modell része a képzés, amelynek a XXI. századi katonai kihívásokra adott adekvát válaszokban kell megnyilvánulni és nem a díszes, historizáló külsőségekben. A hadsereg létszámviszonyait figyelembe véve felvetődik a kérdés, hogy a hazai tisztképzésnek milyen szintűnek kell lennie, továbbá a specialitásokon túl mennyire kell egy katonai és egy polgári diplomának átjárhatónak lennie. Az általánosan alkalmazható tudás megszerzésének igénye egyebekben – még tiszthelyettesi szinten is – már a 80-as években felmerült. Alapvető kérdés tehát, hogy államilag elismert szakképzettségű, de döntő részben speciálisan katonai területen használható tudást kívánunk meg, vagy olyan általános tudású szakembereket képzünk amelyhez speciális katonai képzettség is társul. Ez utóbbi megoldás biztosíthatja azonban a tényleges önkéntességen alapuló kiválasztást (pl. katonai ösztöndíj programok) és a katonai életpálya befejezése után a civil életbe történő minél gyorsabb és zavartalanabb visszatérést.

Nyugdíjrendszer

Fontos a szolgálati nyugdíjrendszer újbóli bevezetése, megfelelő egyeztetés és a feltételrendszer újragondolása és esetleges szűkítése után. Ezzel megtarthatóvá válna a képzett tapasztalt állomány.
Azt is tudomásul kell venni, hogy a katonai munka gyakorlása az általánosnál komolyabb és gyorsabb fizikai elhasználódással járhat ezért a „korkedvezményes” nyugdíj valójában nem életkori kedvezmény, hanem ezen fizikai-biológiai elhasználódás miatti pályaalkalmassági következmény lehet.

Rehabilitáció

A 2010.-től a Honvédségből indokolatlanul eltávolított, nyugállományba helyezett hivatásos katonák rehabilitálása. Amennyiben erre lehetőség és a rehabilitáltak részéről érdeklődés van, megfelelő beosztásba való visszahelyezésük történjen meg.

Nyugellátottak jogviszonyának rendezése

A visszamenő hatállyal megszüntetett, nyugellátásra átváltott korkedvezményes rendvédelmi nyugdíjak visszaállítása. A nyugdíjakat sújtó büntető jellegű 16% levonás eltörlése.