Új Földtörvény

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”  A lényegről érthetően: milyen is az új „földtörvény”.

Egy ország működésének és létezésének anyagi alapjait három dolog döntően határozza meg:

– az energetika,

– a gyógyászat és gyógyszerellátás,

– az élelmiszer termelés és ellátás

Nem kell ecsetelni, hogy megszokott fűtés, világítás és vízellátás nélkül elég kínkeserves élni. A FIDESZ gazdaságpolitikájának azon része, miszerint a közművállalatok mielőbb állami irányítás alá kerüljenek, csak üdvözölendő.

A gyógyászatról sok, a gyógyszeriparról annál kevesebb szó esik. Pedig a lehetséges népírtás egyik legegyszerűbb módja a gyógyszerhez jutás megakadályozása akár az árak megemelése, vagy a gyógyszerellátás megszűnése útján. Elég arra gondolnunk, hogy az inzulin kivonása a magyar piacról heteken belül kb. 500 ezer ember halálát okozná.

De még a fenti két témakört is messze felülírja az élelmiszer termelés és ellátás kérdése.
Miután pedig az élelmiszer jó részét közvetlenül a termőföldeken termelik, az élelmiszer másik részének (pl. állattartás) ugyancsak közvetlen köze van a földhöz, ezért minden politikai és gazdasági kérdés egyik non plus ultrája a TERMŐFÖLD ügye, függetlenül attól, hogy városi gondolkodás elég nehezen érti meg ezt.

A FÖLD

A földügyekben hozott döntés Magyarország sorsát alapvetően érintő stratégiai döntések körébe tartozik. Vannak dolgok amiben az ember nem lehet cinikus és nem lehet megalkuvó sem. A FIDESZ az új földtörvény elfogadásával nem csak a földtulajdoni és a földhasználati viszonyokról, hanem rövid és hosszútávon Magyarország lakóinak élelmezéséről, mindennapi kenyeréről döntött!

 

Ennek a  döntésnek a megszavazóit a JOBBIK úgy ahogy van, tokkal-vonóval lehazaárulózta. (Nem mellesleg a hazaárulózás úgy hangzott el, hogy a földtörvény szövegének tervezete hónapokkal a parlamenti szavazás előtt nyilvánosan olvasható és elemezhető volt, így a Jobbik – mint ahogy ennél sokkal kisebb horderejű ügyekben simán megteszi – szervezhetett volna mozgalmat, demonstrációt stb. a törvény ellen, de meg se nyikkant. Vajon miért ?? )

Az MSZP tiltakozása csak azért volt hangos, mert kevesellték az egy főre vagy egy cégre jutó terület maximális mértékét, mert régóta azt szeretnék, hogy legalább egy megyényi terület lehessen egy emberé (vagy egy vállalkozásé). Így aztán nem lenne gond az „ideális” birtokstruktúrával. 19. db. nagybirtokos összeülne egy jó kis kartell megbeszélésre, ott eldöntenék a búza, kukorica meg minden egyéb árát, aztán a tömeg eszi-nemeszi nem kap mást. Lemegy szépen a pénzvisszaosztás a politika felé is, aztán csaó.

Az LMP földügyekben láthatóan nem kompetens, legfeljebb az interneten találkoztak kukoricával, vagy valamelyik budapesti romkocsmában köretként.

A fentiektől független tény és mindenki pontosan tudja, hogy az élelmiszer és a víz a XXI. század szinte legfontosabb nemzetfenntartó stratégiai terméke lesz.

Magyarországon termelési kötelezettség nincs ! A művelési kötelezettség csak annyit jelent, hogy egy terület termőképességét kell megőrizni, például nem lehet gyomos. Ha valakik egyszer mint bérlők vagy mint tulajdonosok – vagy ezek főnökei – úgy döntenek, hogy egy évig, két évig vagy sokáig nem termelnek semmit vagy a termelés volumenét a magyar felhasználás mértéke alá tolják, akkor az ország számára csak az import élelmiszer ellátás marad. A valakik által meghatározott áron, minőségben és mennyiségben !


Az élelmiszer ellátás zavarai már most jelentkeznek! Nagyon egyszerű összefüggés áll fenn például a bioetanol gyártása és a kukorica árak emelkedése között. A bioetanol egyik alapanyaga a kukorica. A magyar sertéstartás takarmányozási alapanyaga ugyancsak a kukorica. A kukorica felvásárlási ára a bioetanol alapanyag gyártás miatt megemelkedett, amellyel a takarmányárak lépést tartottak és ezért a sertéstartás és a sertés felvásárlási ára is megnőtt. A megemelkedett felvásárlási árból származó veszteséget a húsgyárak viszont a fizetőképes kereslet hiánya miatt nem tudják az eladási áraikban érvényesíteni. Többek között ez az oka a pápai, zalai stb.húsüzemek csődjének, és ez lesz az egyik oka a húsellátás importfüggőségének is. (Részletesen lásd: bioetanol melléklet)

A lehetséges kiszolgáltatott jövő nem a fantázia terméke:

„Az elmúlt évek globális élelmiszer-válságának mellékhatásaként, világszerte ugrásszerűen megnőtt a termőföld iránti kereslet. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének) álláspontja szerint egyre több állami és magán befektető vásárol termőterületet – túlnyomórészt a fejlődő országokban – a saját, nemzeti-élelmezés biztonságának növelése érdekében vagy spekulációs célból.

Egyes források szerint 2001-2011 között, világszerte 227 millió hektár termőföldet értékesítettek vagy adtak bérbe elsősorban külföldi befektetőknek. Az ilyen stratégiai vagy spekulációs célú, nagyméretű termőföldvásárlások a célországokban gyakran súlyos társadalmi és élelmezési problémákhoz (kényszer kilakoltatások, munkanélküliség, éhínség) vezetnek.

2011-ben globális szakmai és kormányközi tárgyalások kezdődtek a nagyméretű földfelvásárlások megfékezésére és egyúttal az érintett országokban a felelős birtokpolitika és földgazdálkodás elősegítésére. Ebben a konzultációban a FAO vezető szerepet játszik. Kidolgozta a földbirtok viszonyokra is vonatkozó Önkéntes Irányelveket (Voluntary Guidelines on the Responsible Governance of Tenure of Land, Fisheries and Forest in the Context of National Food Security), melynek elfogadása precedens értékű nemzetközi állásfoglalás lenne a nemzeti – gazdasági – politikai érdekellentétekkel terhelt vitában. A dokumentumot a tervek szerint 2012 első felében fogadják el a tagországok….”

http://www.videkesgazdasag.hu/index.php?id=a-fao-fellep-a-spekulacios-celu,-nagymeretu-termofoldvasarlasok-ellen

A hivatkozott FAO dokumentum: http://www.fao.org/docrep/016/i2801e/i2801e.pdf

–tudomásunk szerint hivatalos, közzétett magyar fordítása nincs

Az ország élelmiszer ellátásának biztonsága érdekében ezért létfontosságú a földtulajdon, a földhasználat megfelelő rendezése valamint a minőségi és mennyiségi termelés (nem a művelés!) szabályozása amit egyszerűen „elfelejtettek” megtenni!

A veszély minden lehetséges elemét ismerjük tehát, most nézzük meg, hogyan kezeli ezt a kihívást az új földtörvény ?


Az új szabályozás alapvető céljai:

1./ „Ideális” – de egyébként a világon sehol nem létező – birtokstruktúra kialakításának jelszavával és válogatott módszerekkel a jelenlegi magyar magánszemély földtulajdonosi réteg létszámnak radikális csökkentése max. 50-80.000 kiválasztott magánszemélyre.

2./ Lehetőség biztosítása arra, hogy a bankok földtulajdonhoz jussanak, a jelenlegi tulajdonos magyar állampolgárok rovására.


3./ Lehetőség biztosítása arra, hogy az állam földtulajdonosi szerepe akár hatósági eszközök alkalmazásával is növekedjen a jelenlegi magyar földtulajdonosok rovására, és ezután egy kiválasztott (magyar, EU vagy más külföldi) kliens réteg előnyhöz juttatása.

4./ Lehetőség biztosítása arra, hogy a világ bármely országának az állampolgára bérlet jogcímén kvázi generációs földtulajdonhoz jusson a jelenlegi magyar földtulajdonosok és lehetséges magyar bérlők rovására.

Hogyan biztosítja az új földtörvény ezeknek a céloknak a megvalósulását ?

1./ Ezt a törvényt azzal a néphülyítéssel reklámozta az illetékes miniszter, hogy az EU szabályok miatt Magyarország kénytelen megnyitni ugyan a földpiacát a külföldiek előtt, de  olyan szabályrendszert alkottak, amely gyakorlatilag megakadályozza a külföldiek földszerzését.

Ezzel szemben a valóság pont fordított: Gyakorlatilag bárki termőföldhöz juthat majd kivéve a magyarokat !

 

Először is azt kellene tisztáznunk: Ki a külföldi?

A törvény szerint az a külföldi, aki nem tagállami (értsd: EU tagállami) állampolgár. Ezen szabály alapján sem a jelenlegi (pl. német, a francia, osztrák, észt stb. ) sem a jövendőbeli tagállami állampolgárok (pl. a szerbek) nem minősülnek külföldinek, így a külföldiekre vonatkozó földszerzési korlátozások eleve nem vonatkoznak rájuk.

2./ A bank, mint új tulajdonos

Új elem, hogy a továbbiakban bank is megszerezheti a föld tulajdonjogát, ami eddig tiltott volt. Ez a rendelkezés – valószínűleg a devizahitelezés trükkjeinek és módszereinek alkalmazásával – meg fogja nyitni a mezőgazdasági termelők banki forint hitelezésének a lehetőségét, és egyúttal megteremti egy új adósrabszolga réteg kialakulásának és kifosztásának lehetőségét is. A devizahitelezéssel nagyrészt a „tanult” városiakat verték át, el tudjuk hát képzelni mi lesz Julcsi nénivel a falvakban…..( A lenyúlás várható technikája a cikk mellékletében olvasható)

3./ Az állam, mint nagytulajdonos és a magánszemély mint kényszereladó.

Az állam mindenkit megelőző első helyi elővásárlási jogán kívül az új szabályok az állami földtulajdonszerzés módszereit egészen drasztikus módon kitágítják. Az elővásárlási jog gyakorlásának a lehetőségét a törvény úgy biztosítja, hogy az adás-vételi szerződés megkötését hatósági engedélyezéshez köti, így a szabad földforgalom – természetesen még az annyira preferált magyar állampolgárok között is – engedélykötelessé válik. Ez a rendelkezés vonatkozik a cserére és bármilyen más tulajdonszerzést eredményező ügyletre.
Közeli hozzátartozókat és az államot kivéve gyakorlatilag megszűnik a termőföld ajándékozása.

Az egyik szabályozási csúcsként magyar állampolgár még a halálában sem rendelkezhet szabadon a földjének sorsáról, nem hagyhatja rá például az unokájára sem, mert a földjével kapcsolatos végrendeleti intézkedés is hatósági jóváhagyásra szorul! Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni. Ez egyszerűen szégyen!!!


Miután a termőföld jelenleg magyar tulajdonosok kezén van, nehéz lenne azt mondani, hogy ezek az intézkedések nem a magyarokat, hanem a külföldieket sújtják…..

Az állam által megszerzett földek sorsával kapcsolatban Ángyán József munkásságát ajánlom figyelmükbe. A jövendőbeli kormányok jövendőbeli tevékenységével kapcsolatban a jövendőbeli Ángyán József munkásságát ajánlom figyelmükbe.

4./ A külföldi bérlő, mint kvázi tulajdonos

A probléma további megértéséhez vissza kell idézni egy régi mondást: A föld azé aki megműveli! Ezt a mondást ma már kiegészíthetjük egy újabbal: A föld azé, aki bérli! Teljesen mindegy tehát, hogy a föld egy magyar állampolgár vagy akár a magyar állam tulajdona – és az nem kevés!-, ha azt a területet egy olyan cég bérli, amelynek a világ bármely országából lehetnek tulajdonosai! Ha van egy Magyarországon nyilvántartásba vett „mezőgazdasági termelőszervezet” amely lehet egy kft, vagy akár egy részvénytársaság, annak a tulajdonosai amerikaiaktól kezdve a tűzföldieken keresztül akár mozambikiak is lehetnek mert ilyen esetben a magyarországi földbérlet 1200 hektárig a szerződéskötési nehézségeken túl semmiféle komoly korlátozás alá nem esik! A törvény azt sem korlátozza, hogy ugyanannak a külföldi tulajdonosnak közvetlenül vagy közvetve – pl. strómanok útján – hány darab cége lehet Magyarországon. Ebből következően mindegyik cég szerezhet 1200 hektárra bérleti jogot. Egyszerű számtannal, ha valakinek lesz például tíz cége akkor összesen 10 X 1200 hektár azaz 12.000 hektár azaz 120.000.000 százhúszmillió négyzetméter bérleti jogát szerezheti meg.

A földbérlet maximális időtartamát a törvény húsz évben határozza meg (két generációnyi idő !!) és nem zárja ki a meghosszabbítást, újabb és újabb 20 éves bérleti szerződések megkötését (négy, hat, tíz stb. generációnyi idő!!)


Erdő esetében a haszonbérleti idő tartama a vágásérett kor + 5 év. Ez tölgyfa esetében kb. 80-100 éves bérletet jelent, addig – ha a bérlő úgy akarja – az erdőbe még belépni sem lehet, kiránduljon a magyar gyerek a Nagykörúton.


Mind a termőföld bérlet, mind az erdőbérlet szabályozása gyakorlatilag korlátlan időre lehetővé teszi a világ bármely állampolgárának a magyarországi földek bérlését , úgy hogy a bérlet fennállása nyilvánvalóan kizárja más személy – mondjuk egy magyar állampolgár – földbérleti lehetőségét !
Ebből következően akik lefedik az országot bérleti szerződéssel azok a gyakorlatban sok generációnyi időre megszerezték Magyarország termőterületét.

Aki azt hiszi, hogy valami nagyon rosszat ettünk és rémálmaink vannak, annak idézném a KSH által közzétett adatokat:

Az egyéni gazdaságok száma:

2000.- ben 958.534

2010-ben 567.446


Az egyéni gazdaságokban munkát végzők száma 2011-ben 1.052.571 fő.
Magyarul a mezőgazdaság ennyi embernek ad főállású vagy kiegészítő jellegű munkát az egyéni (családi) gazdaságokban. Az egyéni gazdaságok számának csökkenése pedig egyenes utat jelent a munkanélküliség növekedéséhez! Az ország teherbíró képessége számára létkérdés, hogy mezőgazdasági termelőkből ne munkanélküliek legyenek.


Pedig a trendek nem efelé mutatnak:

Az egyéni gazdaságok használatában álló szántóterület:

2000-ben: 2 355 381 hektár

 

Gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok használatában álló szántó:

2012.

összesen

Szántóterület ezer hektár

4 323,6

ebből:

gazdasági szervezetek

1 806,3

egyéni gazdaságok

2 064,8

A táblázatból jól látható, hogy a nem ismert vagy bármikor megváltoztatható tulajdonosi szerkezetű gazdasági szervezetek – cégek – már jelenleg is a 4,3 millió hektár magyar szántóföldterületből 1,8 millió hektárt, az összes szántó termőföld 41,77 %-át uralják!

(forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf001a.html)

De az igazán döbbenetes változást az összes magyarországi földterület használati megoszlásának adatai mutatják:

egyéni gazdaság

2000: 3 902 369 hektár2010: 2 711 389 hektár


Az egyéni gazdaságok által használt földterület tíz év alatt 1 190 980 hektárral csökkent! Mindez jelzi a mezőgazdaság munkahely megtartó képességének és jövedelmezőségének drasztikus csökkenését, illetőleg az állam (és a politikai elitre tapadtak) földéhségének növekedését is, mert a gazdasági társaságok által használt földterület nagysága (2000-ben és 2010-ben is 3,8 millió hektár) szignifikánsan ezen időszak alatt nem változott.


A magyar állampolgárok kizárása a föld haszonbérletéből:


A mezőgazdasági föld haszonbérletét az szerezheti meg aki földműves vagy a mezőgazdasági termelőszervezet (kft. rt, bt. stb.).

Az a magyar állampolgár aki nem földműves a földet nem is bérelheti.

földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

ÉS MÉG EGY KIS ADALÉK A LEHETSÉGES MAGYAR FÖLDBŰNÖZŐKNEK

Termőföld jogellenes megszerzése

349. § (1) Aki

a) termőföld tulajdonjogának megszerzése,

b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása

céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik.

(3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja

EZZEL SZEMBEN:


1200 hektár termőföldet 20 évig birtokló (ingyenesen használó, bérlő stb.) kft, Rt. Zrt. mint cég
bármely külföldi személy (ideértve az alaszkai eszkimókat, a perui indiánokat, bármilyen más indiánokat stb.) által bármilyen formában történő megszerzése (pl. vásárlás, ajándékozás stb.) semmiféle jogszabályi tilalomba nem ütközik Magyarországon !!

Az Új Független Párt cselekvési programja a termőfölddel kapcsolatban:


1./ Általános, őszinte és érthető tájékoztatás a „földtörvény” (mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény ) valós tartalmáról.

2./ A termelésre kötelezés és a termelési kötelezettség szabályainak haladéktalan megállapítása az állami tulajdonú földeken, ideértve a természetvédelmi kezelésbe adott földterületeket is.


3./ A mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény tartalmának azonnali felülvizsgálata és drasztikus újraszabályozása !!!

MELLÉKLETEK

Szavazási melléklet

A Parlament 2013. 06.21-i ülésnapján Orbán Viktor, Kövér László és Wittner Mária szavazata:

Készült: 2013.09.08.18:08:35

Dinamikus lap

Szavazás lekérdezés 2010-

 

2013.06.21.12:49:54-i szavazás

Szavazás adatai

Szavazási mód Listás a jelenlevők 2/3-ával
“Igen”-ek száma 253
“Nem”-ek száma 17
Tartózkodások 0
Összes szavazat 270
Elfogadás Elfogadott
Megjegyzés  

 

Szavazásra bocsátott indítványok

Iromány

Biz.aj.

Pont

Cím

Benyújtók

Szavazás oka

Képviselő

T/7979     A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról kormány(vidékfejlesztési miniszter) az önálló indítvány elfogadása

Név szerinti lista

Képviselő

Szavazat

Kövér László (Fidesz) Nem szav.
Orbán Viktor (Fidesz) Nem szav.
Wittner Mária (Fidesz) Nem szav.

Találatok száma : 1

Lásd a parlamenti honlap alábbi linkjét:
http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2013.06.21.12:49:54&p_szavkepv=I&p_ckl=39&p_pcs=7&p_szavkod=-1

Kapcsolódó cikkek:

http://www.origo.hu/itthon/20130621-orban-viktor-nem-szavazta-meg-a-foldtorvenyt.html

http://tenytar.hu/hantameter/orban_viktor_nem_szavazta_meg_az_uj_foldtorvenyt

Bioetanol melléklet

Hogyan függ össze a földek bérlete és az élelmiszer termelés ?

Pár adat:

1 tonna (1267 liter) bioetanol előállításához 3.150 kg (3,15) tonna kukorica felhasználása kell. Magyarország üzemanyag fogyasztása 2012 ben 2 725 000 000 liter, azaz 2,725 milliárd liter volt.

 

 

(Magyarország az EU felé vállalta a „zöld üzemanyag” felhasználását a hagyományos (benzin, diesel) üzemanyagokhoz képest 5,75 %-os bekeverési aránnyal. Tekintettel azonban arra, hogy az EU irányelv nem mennyiségre, hanem energia tartalomra vonatkozik, és a bioetanol fűtőértéke, „ereje” kisebb mint a benziné, ezért valójában a vállalás teljesítése 8,61 %-os bekeverési arányt jelent.

Forrás: http://korny.uni-corvinus.hu/phd/1_kg_konf/kormanyos_phdkonf.pdf)

 

 

A 2012-ben felhasznált 2,725 milliárd liter üzemanyag 8,61 %-a egyenlő 234. 622. 500 liter bioetanol üzemanyaggal. Ez 185 180 tonna bioetanolt jelent, amelynek legyártáshoz (1 tonna = 3,15 tonna kukorica) 583 316 tonna kukorica felhasználása kell.

Magyarország kukorica termelése:

2007 2008 2009 2010 2011 2012
Ország összesen 4 026 734 8 897 138 7 528 380 6 984 872 7 992 443 4 762 707

 

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn013b.html)

 

Mint látható az egyre csökkenő mennyiségű termelésből az EU követelmény alapján már a teljes magyar mennyiség (4.762.707 tonna) több, mint 10 %-át (583.316. tonnát) kellene bioetanol gyártásra felhasználni. Azt is tudni kell, hogy egy hektár termésátlaga országosan 4.000 kg azaz 4 tonna/hektár volt. Termőterületre vetítve tehát a bioetanol előállításához szükséges terület 583.316 tonna / 4 tonna = 145.829 hektár szántóföld teljes terménye. A teljes kukoricával bevetett és betakarított szántóterület pedig döbbenetes 1.191.291 hektáros mértéket mutat, amelyből a „bioetanol” kukorica részaránya ugyancsak több, mint 12 %.

 

Az egyik bioetanol gyártó önértékelése

A hazai bioüzemanyag-termelés nagyban hozzájárulhat az ország energiaimport függőség csökkentést előirányzó céljai eléréséhez. Pannonia EthanolZrt jelentős hazai felvásárlója a magyar kukoricának, stabil belföldi keresletet teremt, és így pozitív hatást gyakorol a mezőgazdasági jövedelmekre. A Pannonia Ethanol 100 %-ban az Ethanol Europe leányvállalata, mely megújuló energiával foglalkozó projekteket fejleszt Közép-Európában.”

Forrás: http://www.pannoniaethanol.com/?l=hu

 

 Bioetanol más oldalról !
Avagy mennyi energia megy el a bioetanol és melléktermékei gyártására, és mennyi energia jön ki mindebből ?


NAPENERGIA – KUKORICA – BIOETANOL

http://www.agr.unideb.hu/~huzsvai/pub/17.pdf

Másik tanulmány végeredménye:

Fizikai Szemle 2013/4. 125.o

Konklúzió

A számításokat összefoglalva arra a következtetésre kell jutnunk, hogy fizikai szempontból a bioetanol előállítása és felhasználása hosszú távon nem alkalmas a fosszilis üzemanyagok kiváltására. Pénzügyileg lehet, hogy megéri, ám a Föld egyensúlyát nem a pénz irányítja, hanem a természeti törvények, márpedig ez a folyamat a természet hosszú távú kizsákmányolását jelenti, ami éppen ellentétes az eredeti elképzelésekkel.
Levonhatjuk azt a következtetést, hogy bioetanolt használni (hazánkban) nem célszerű, bármilyen is a pénzügyi támogatottsága. Kedvezőtlen időjárás esetén előfordulhat, hogy több exergiát kell befektetni a termesztésbe és az előállításba, mint amennyit kinyerünk, ha csak a bioetanolt tekintjük, és nem nézzük azt, hogy a folyamat mellékterméke szerencsésen hasznosítható. Ez utóbbit azért is érdemes figyelmen kívül hagyni, mert egyrészt ennek is vannak járulékos terhei (tárolás, szállítás), másrészt jelenleg a kereslet messze alul marad a keletkezett mennyiséghez képest, így a DDGS, a szárított gabonatörköly feleslegként jelenik meg, tehát a veszteségoldalon kell számításba venni.

Fontos, hogy jelen tanulmány csak tájékoztató jellegű, a módszer korlátai miatt inkább csak a nagyságrendet, a tendenciát mutatta meg. Azonban minél részletesebb egy vizsgálat, annál több tényezőt számol bele a folyamatba, amibe anyagot-exergiát-pénzt kell befektetni, vagyis összességében az előállítás hatékonyságát tovább csökkenti.”

forrás: http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1304/herman1304.html

Az élelemiszer ellátás újabb veszélyei:

Felhasználási irányok
Az utóbbi években a kukoricával kapcsolatos újabb felhasználási irányok jelentősége megnőtt. Ezek egy része a klíma-és környezetvédelem (bioetanol, biogáz) céljait szolgálja, másrészt új ipari alapanyagok (pl. keményítő alapú festékek, ragasztók, biológiailag lebomló műanyagok) előállítását teszik lehetővé.”

 

http://www.gk-szeged.hu/vetomag/kukorica/agrotechnika/kukorica-griz-es-bioetanol

Banki földlenyúlási módszertani melléklet:

Az eddig felhalmozott gyakorlati tapasztalatok alapján a földlenyúlási hitel konstrukció lehetséges lényeges részletei:



1./ Látszólag ingyen pénz és nagyon kedvező hitelfeltételek:
A felek indulásként az inflációhoz és/vagy a MNB jegybanki alapkamathoz igazodó, változó kamatozású, de relatíve alacsony forint hitelkamat mellett hosszútávra (5-15 év) szerződést kötnek, és a tulajdonos vagy a bérlő, ( ha a tulajdonos is vállalja a fedezetet) a föld szerződéskötési értékének 50-80 %-át kaphatja meg hitelként. A bank – bár a felhasználási célt előírja a szerződésben, – a hitelt minél jobban költhető módon egyösszegben folyósítja, és látványosan nem fogja vizsgálni mire költik. Ennek a híre percek alatt elterjed és az adósok nagy része fogyasztásra is felhasználja majd az összeget, mert kell egy kicsi pénz a házépítésre vagy tatarozásra is, egy új autó is jó lenne stb. Még büszkék is lesznek rá, hogy milyen okosan gazdálkodtak, miközben adósok szinte automatikusan és könnyen bizonyítható módon szerződésszegővé válnak, amely alapot adhat a szerződés felmondására a később részletezett következmények mellett. .



2./ Kockázatmérséklés

A hitel folyósítása előtt az értékelést a bank szakértője végzi, annak a költségeit azonban az adós fizeti. Az értékbecslő a föld értéket alulbecsli azért, mert minél kisebb a 100 %-os érték annál kevesebb az 50-80 % -os banki kifizetés. Ha az adós kifogásolja az értékbecslést közlik vele, hogy ha nem fogadja el, nem kap pénzt. Beetetésként a bank felajánlj még egy törlesztési moratóriumot és azt mondja 1-3 évig a tőkét nem is kell törleszteni, csak a kamatot. (Amennyiben az adós ebben az időszakban nem teszi félre a későbbi tőketörlesztésre szánt pénzt, szinte biztos, hogy a moratórium lejárta után nem tud rendesen törleszteni és lenyúlják a földjét, vagy olyan szerződés módosításba kergetik bele, amely ugyancsak ide vezet.)

3./ Egyoldalú szerződésmódosítás, a hitel összegének folyamatos kivonása a termelésből
A tervezett szerződések meghagynák a szokásos kezelési költség és egyéb költség egyoldalú emelésének lehetőségét, kötelezni fogják a termelőt biztosítás (min. élet és vagyonbiztosítás valamint speciális mezőgazdasági biztosítás) megkötésére, valamint ha erre jogszabályi lehetőség van a mezőgazdasági támogatás összegét a bank javára történő engedményeznék, ami azt jelenti, hogy a támogatási összege így azonnal kikerül a termelési láncból. Ha pedig a termelésnek nincs meg a tőke fedezete akkor termelés sincs és az adós az árbevételéből sem tudja a hitelt törleszteni.

4./A szerződés felmondása

A szerződés tartalmazni fogja azokat a gumiszabályokat, hogy a bank azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést ha az adós helyzetében, fizetőképességében stb. olyan változás áll be, amely a bank szerint a hitel visszafizetését veszélyezteti. A szerződés felmondása esetén a teljes hátralékos kölcsönösszeg visszafizetése azonnal és egyösszegben esedékessé válik, ideértve a járulékos költségeket (pl. kamat, kezelési költség stb.) is. A hitel elsődleges fedezete a termőföld lesz, amelyet a visszafizetés elmulasztása esetén elárvereznek. Az árverezés során a bank, vagy egy általa alapított mezőgazdasági szervezet megszerzi a föld tulajdonjogát, A hitelszerződés futamideje alatt bekövetkező és a szerződő felektől független földérték növekedés már az új tulajdonost (a bankot) fogja megilletni.

A bank vagy a strómancége által megszerzett föld így már kikerül a lehetséges magyar földtulajdonlás köréből.